Vachott Sándor, a szabadságharc híres költője Nagyrédén töltötte élete utolsó éveit, a településen születtek utolsó költeményei. Az emlékműre Vachott Sándorné visszaemlékezéséinek egy mondata került elhelyezésre: „Életem legboldogabb éveit Nagyrédén éltem át, s így nem csoda, ha úgy tetszik nekem, mintha sehol a világon oly jól nem érezhetné magát az ember, mint ott,…”.

Nagyrédén az „Új-hegyen” található a történelmi Pince sor, mely néhány tucat öreg pinceépületből áll. A Pince sor egyszerű és mégis jelentős népi építészeti emléke hazai szőlőkultúránknak.

A Földvári-kastély földszintes, klasszicista kúria épület a 19. század első feléből. U alakú alaprajzú, később hozzáépített négyoszlopos oromzatos középtornáccal.

A Fáy-kastély a 18. század közepe táján épült, országos védelem alatt álló műemlék. Magja téglalap alapú volt, az oldalrizalitok és a tornác a 19. század elején épültek hozzá. Az épületben kapott helyet a Falusi Galéria, ahol Molnár József helyi születésű festőművész 39 festménye került elhelyezésre. A kiállítás jelenleg nem látogatható, az épület felújításra vár.

A Brezovay-kastély 1770-1800 között épült klasszicista stílusban. Az 1950-es évektől a mai napig óvodaként funkcionál, stílusosan Kastély Óvoda néven.

Falumúzeumként működik a település legrégibb fennmaradt lakóháza, a Zsellérház. Országos műemlék, becslések szerint több, mint 200 évvel ezelőtt épülhetett.
Háromosztatú, egyszerű észak-magyarországi palócház. Falazata fonott sövényből készült vert fal és vályog. Tetőzete zsúppal fedett, nyeregtetős.

A török hódoltság alatt egyesültek a falurészek a mai település központjában, valószínűleg akkor – a 16. század utolsó és a 17. század első éveiben – épült a jelenlegi templom helyén álló kőtemplom. A templom „egész alapból újbóli építésére” a 19. század második felében került sor. Külső képében az 1870-es években felépített formáját őrzi, a belső festések 1939-ben készültek, a berendezési tárgyak a 18-19. századból valók, közülük néhány műemlék jellegű tárgy.