Nagyréde híres szülöttei
Dr. Molnár József
egyetemi tanár
a történettudományok kandidátusa
Nagyrédén született 1930. május 22-én. Édesapja a község elemi iskolájának tanítója, ahol ő is kezdte iskolai tanulmányait. Négy esztendőt tanult falunkban, majd 1941-től a gyöngyösi gimnázium diákja lett. Itt érettségizett 1949-ben, ugyanebben az évben kezdte tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetem történelem-filozófia-levéltár szakán.
Oklevelének megszerzése után az egyetem Középkori Történelmi Segédtudományok Tanszékén tanársegédként dolgozott, doktori disszertációját középkori hadszervezésből írta.
A politizálás állandó szenvedélye volt. Maga köré gyűjtötte a tehetséges hallgatók egy részét, akikkel kiskocsmákban ültek le borozgatni, vitatkozni. E viták egyre népszerűbbek, népesebbek lettek, így idővel saját nevet is adtak neki: ez lett a Kolhoz Kör, melynek központi alakja ő, “a bajszos” Molnár Jóska.
Ott volt a Petőfi Köri összejöveteleken, Rajk László temetésén és az 1956-os forradalmi események sűrűjében. A Budapesti Egyetemi Forradalmi Diákbizottság tagja, az egyetemi ifjúság fegyverraktárának parancsnoka.
1957-ben fegyelmi bizottság elé idézték, ahol meglehetős jóindulattal kezelték az ügyét, így nem kapott börtönbüntetést. Szülőfaluja általános iskolájában engedték tanítani. Négy tanévet dolgozott itt, magyart és történelmet tanítva.
Közben megállás nélkül kutatta Nagyréde község történetét, amit két kötetben írt meg, kandidátusi disszertációjaként is.
1961-ben visszament az egyetemre tanítani, folytatva az aktív kutató-, és tudományos munkát.
1974-ben, mindössze 44 éves korában, szülőfalujában elhunyt, a község temetőjében helyezték örök nyugalomra.
Molnár József
festőművész
Molnár József 1922-ben született Nagyrédén. Pályaválasztása szinte egyidős gyermeki eszmélésével. A maradék ablaktömítő gittből, téglagyári agyagból készített domborművek a tizenéves gyermek művészi önkifejezés-keresését jelzik. Az egri cisztercieknél végzi középiskolai tanulmányait.
1945-50 között a Képzőművészeti Főiskolán tanul, Bernáth Aurél növendékeként. Diplomájának megszerzése után 4 évig tanársegéd a Főiskolán. Még főiskolás, mikor a Földosztás című munkája VIT I. díjat kap.
Korai figurális kompozíciói anatómiailag tökéletesen megoldottak, színviláguk kezd önállóvá, jellegzetessé válni. Ekkoriban alakul ki sajátos festőisége, mely a Mátravidék szürkés fényeit és a szülőföld népművészetének sokszínűségét olvasztja új egységgé.
A 40-es évek vége, 50-es évek eleje képzőművészetünknek nehéz időszaka volt. Molnár Józsefnek nem okozott problémát megfelelni a tematikai elvárásoknak, hiszen olyan eseményeket festett meg, melyeknek ifjú korában maga is részese volt. Éppen azért, mert természetes környezetét ábrázolta, képein minden érvényes, szereplői élnek és dolgoznak, nem afféle “betanított” koreográfiában mímelik a munkát.
A 60-as, 70-es évek táján volt a legkomolyabb válságperiódusa. Színei egyre sötétebbek, konstrukcióinak váza nagyobb hangsúlyt kapott, az addig oly színes és lágy festői világ komorabb lett. A szálkás, vonalas festésmód most is megmaradt, de az elővillanó világos területek nem az élet derűjét, hanem jóval inkább annak drámai-tragikus voltát hirdetik.
A kilábalás valószínűleg külföldi tanulmányútjainak is köszönhető. 1963-as párizsi és olasz útja, 1975-ös római ösztöndíja megszabadították “görcseitől”. Rájött, hogy az életöröm, a mindennapok színes nyüzsgése képileg és színben is felvállalható.
Ettől kezdve ismét a régi bátorsággal merít a látvány adta lehetőségek bő forrásából, ismét mer impresszionistán könnyed lenni. Vállalta ismét a jelképek tömörségét és a látvány adta lazaságot, de ha feladatai és lehetőségei úgy hozták, a monumentális hősiességet, dekoratív időtlenséget is.
A dekoratív síkszerűségre az időnként kapott murális feladatok alkalmával jócskán szükség is lett. A Főiskola e téren is biztosította számára az alapos szakmai ismereteket.
A műfajváltás, kivált egy pályakezdő számára elég nehéz feladat, s ritka dolog, hogy már az első kísérletek is jól sikerüljenek. Molnár József, aki festményein könnyűszerrel érzékelteti nemcsak a teret, de az atmoszférát is, a murális munkákon azonnal síkban gondolkodik, a színek gazdagságát a formák dekoratív rendjére cseréli. Merít az évezredes hagyományokból, úgy, hogy az alkotás szervesen illeszkedjék az ott lakók életéhez.
Szakítva a komor, sötéttel kontúrozott képek korszakával, a tucatnyi finom akvarell egy magabiztos, életörömmel teli alkotóról vall.
Tehetsége, felkészültsége révén festőnk több murális feladatot érdemelt volna. Érzelmektől fűtött, lírai alkata azonban így is magára lelt, s alkotott gyakorta kicsinyben is maradandót, művészetünk egésze számára is figyelemre méltót.
Meggyőződése, hogy a tartós siker forrása a tisztes munka, a mesterség becsülete, az emberi kapcsolatok tiszteletben tartása. Hisz a művészet szakszerűségében, hivatása komolyságában. Ezt hirdetik munkái, melyekből többet láthatunk a Nagyrédei Galériában, a Szőlőskert Rt. központi iroda épületében, valamint a községházán.
Lángné Gréczi Margit
festőművész
A Mátra alján Gyöngyösön születtem. Kicsi gyermekkorom óta rajzolgattam, festegettem.Tanárnőm meglátta bennem a tehetséget és a festészet felé terelt. Sikeresen felvételiztem, de az élet könyörtelenül közbeszólt. Az ecsetet soha nem tettem le. Miközben teltek az évek,bennem egyre jobban erősödött a vágy hogy festő lehessek, alkothassak. Egyre több fortéját tanultam meg a festészetnek a festék
kikeverésének és az ecset kezelésének. Mára ez lételememé vált.
Festek vadászképeket, tájképeket, csendéletet, portréka, de nagyon szeretek mediterrán képeket festeni.
Az elém kitüzött cél érdekében folyamatosan képezem magam, családom mellett a festészet az éltető erőm.
A “Gyöngyösi Mühely” tagja vagyok, évente 1 – 2 alkalommal közös kiállitáson mutatkozunk be.
Több önálló kiállitásom volt már,
2002-ban Tiszaszentimre nyári Vadász napokon tartandó kiállitás
2003 Mátrafüredi Galériában,
2004-ban a gyöngyösi Mátra Honvéd Kaszinó Galériában,
2007 őszén a debreceni DOTE Mini Galériában,
2008 julius 1-től 30-ig a gyöngyösi Fő Tér Galériában.
2009 junius 7-30 ig a gyulai 100 éves Cukrász Múzem adott helyet a kiállitásomnak.
elérhetőségem: langlajosne@t-online.hu
Rhédey Ferenc
Erdély főkapitánya
Településünk első birtokosai az Abák úri nemzetségének tagjai, akik itteni birtokuk nevéről Rédeinek nevezték magukat. A Rédeiek nem voltak hatalmas urak, a kis- és középbirtokos nemesség közé tartoztak. A török hatalom kiterjeszkedése idején a Rédei család férfi tagjainak a hadseregben való előrehaladás biztosította az újabb birtokok szerzésének lehetőségét.
A család legkiemelkedőbb egyénisége Rhédey Ferenc. A 16. század utolsó éveiben Fülek kapitánya, igazi nagybirtokos, a kor féktelen úri életét éli. Tehetséges katona, politikai látóköre túlnő a megyei nemesség politikai tájékozódásán, országos gondok foglalkoztatják. Korán észreveszi, hogy a Habsburgok oldalán nem találja meg számítását, ezért 1600-ban Erdélybe megy. Csatlakozik a Habsburg-ellenes felkeléshez, a mozgalom kiemelkedő katonai vezetője.
A mozgalom gyorsan terjed, vezetését Bocskay István veszi kezébe. Bocskay Rhédey Ferenc irányítására bízza legjelentősebb erejét, a hajdú seregeket. A végvári kapitányból lett hadvezér bátorsága és katonai tehetsége kiemelkedő eredményeket ér el parasztokból összeverődött népi hadserege élén. A sikerek után Rhédey Ferenc viseli az erdélyi fejedelemség legmagasabb katonai méltóságát. A fejedelem főkapitánya, a székelyek grófja.
Felesége, Károlyi Kata révén sógorságba kerül Bethlen Gáborral, Erdély fejedelmével, a rokonság még tovább növelte Rhédey politikai szerepét.1621 áprilisában Nagyszombatról Erdélybe indul, miközben Fülek árulás révén az ellenség kezébe kerül. Amikor kíséretével a vár alá érkezik, rajtuk ütnek, a várba hurcolják őket. A már korábban is betegeskedő Rhédey az elfogatása utáni napon halt meg abban a várban, ahonnan 21 évvel előbb elindult, hogy fényes katonai és politikai pályát fusson be az ország függetlenségéért vívott harcban. Fia, Rhédey Ferenc 1657-ben erdélyi fejedelem lett, de egy évre rá már vissza is vonult a politikai élettől. Politikai tevékenysége a fejedelmi hatalom birtokában is eltörpül apja érdemei mellett.
Rhédey Claudia
II. Erzsébet angol királynő szépanyja
Nagyréde első földesurai itteni birtokaikról nevezték magukat Rédeinek, kik az Abák úri nemzetségének tagjai voltak. A kis- és középbirtokos nemesek közé tartoztak. A család férfitagjai a török hódítások idején, a harctéren szereztek újabb területeket és grófi címet.
A Rhédey grófok szerencse-csillagzata a 19. században ismét felfelé haladt. Persze ekkor már nem a katonai erényekkel és a hadiszerencsével küzdötték előre magukat, hanem kiházasítás révén. László gróf idősebb lánya, Mária, József nádor felesége lett, a kisebbik lányt, a híres szépségű Claudiát württemberg hercege vette feleségül.
A Rhédey család Bethlen Gábor fejedelemtől Erdélyben hatalmas birtokokat kapott, a rédei birtok jelentősége csekélységgé zsugorodott.
Az erdélyi Erdőszentgyörgyi kastélyban született Claudia 1812-ben. Fiatal lányként a korszellemnek megfelelően előszeretettel vett részt a híres bécsi bálokon. Az egyik bálon ismerkedett meg a jó kiállású Württembergi Sándor herceggel. Szerelmük viszontagságosan indult, mert a württembergi királyság törvényei nem engedték, hogy a família hercegei rangon alul házasodjanak.
1835-ben mégis megtartották az esküvőt, annak ellenére, hogy Sándor ezzel kizárta utódait a trónöröklési jogokból. Házasságukból három gyermek született.
Claudia nem sokáig élvezhette a házaséletet. Várandós volt, amikor 1841-ben útnak indult, hogy meglátogassa hadgyakorlatozó férjét. Útközben azonban elvetélt, és orvosi ellátás híján belehalt a vérveszteségbe. Közel másfél hónapig tartott, míg a grófnő érckoporsóját hazaszállították.
Ferenc fiuk anyja példáját követve, házassága révén szép karriert futott be, egy angol királyi hercegnőt vett feleségül. Elsőszülött gyermekük, Mary Victoria a walesi hercegnek, a későbbi V. György angol királynak esküdött örök hűséget. Unokájuk, II. Erzsébet, Anglia jelenlegi uralkodója.
Az első világháború után Nagyréde vezetői – némi hasznot remélve abból a tényből, hogy az angol uralkodócsalád ereiben kevés Rhédey vér is csörgedezik – írt egy levelet erről az akkori uralkodónak, de a király nem pénzt, hanem a királyi család történetét küldte meg elöljáróságunknak.
Antall József miniszterelnöksége idején személyes ajándékként „Brit és magyar dinasztiai kapcsolatok” albumot ajándékozott Erzsébet királynőnek, melyben Nagyrédét jelölték meg Rhédey Claudia családjának ősi fészkeként.
Így tehát az angol királyi háznak Rhédey Claudia révén magyar felmenője is van, sőt nem „csupán” magyar, de rédei.
Forrás: http://erdelyiturizmus.hu/?action=regio&id=3424&pageIdx=2
Molnár József: Nagyréde története a feudalizmus korában
Tóth Péter fafaragó
Van, akinek a borlovagok kicsiny csanakja, van, akinek emberméretű nagy alkotásai jutnak először eszébe a név hallatán: a nagyrédei Tóth Péter több, mint tíz esztendeje foglalkozik szobrászattal.
A művész számára mindegy, hogy kő, fa, vagy agyag megmunkálása a feladat. A népszerű kisplasztikákon kívül népi iparművészeti termékeket is előállít, és felkérésre alkalmanként műtárgyak restaurálását végzi. Ha ideje és alkalma nyílik rá, gyerekeket és felnőtteket is szívesen oktat a faragás rejtelmeire.
Tóh Péter az alkotói tevékenységet autodidakta módon – vagyos saját tapasztalatait és tanulmányait alkalmazva – sajátította el. Szobrász ismerősöktől, fafaragómesterektől leste el a fontosabb technikákat, a szerszámok használatát.
2000 óta tagja a Gyöngyösi Műhely nevet viselő civil művészeti alkotoközösségnek. Szabadtéri alkotásai megtalálhatóak Nagyréde közterein, közintézményeiben.
Önálló kiállítások:
2000 Gyöngyös: Tourinform Galéria
2000 Gyöngyös: Mátra Művelődési Központ
2001 Gyöngyös: Mátra Honvéd Kaszinó Galéria
2001 Gyöngyös: Tourinform Galéria
2001 Budapest: Hilton Szálló
2002 Gyöngyös: Tourinform Galéria
2002 Nagyréde: Szüreti Napok
2002 Gyöngyös: Szt. István Egyetem
2002 Eger: Amanti Artium
2002 Mátrafüred: Vadas Jenő Erdészeti Szakközépiskola
2002 Károly Róbert Főiskola – Tass-puszta (Dőry Kúria)
2003 Tourinform Galéria – Gyöngyös
2003 Szüreti Napok – Nagyréde
2003 Mátra Művelődési Központ – Gyöngyös
2003 Vadas Jenő Erdészeti Szakközépiskola – Mátrafüred
