Mészáros Éva hímzéseinek mintáit történelmi textilek újratervezései adják, többségében a 17. századból, amikor az olasz reneszánsz és a török hatás egyaránt jelen volt a magyar ornamentikában. Munkái nagyobb része úrihímzés, de begyűjtötte, feldolgozta Nagyréde mintakincsét is.
Viseletkészítőként a nagyrédei viseletet rekonstruálta, valamint mátraaljai hagyományőrző csoportjának viseletét tervezte meg.
Szerző cikkei: nonk
Virtus Kamara Táncegyüttes
A Virtus Kamara Táncegyüttes 2009 szeptemberében alakult, 2014 februárjától dogozik Nagyrédén. Koreográfusuk, művészeti vezetőjük Albunovics Milán. A 2010-2012 években koreográfusi, szóló táncosi, Aranypáva, Aranycipő díjakban részesültek. Folklór műsoraikat erdélyi és kismagyarországi táncok alkotják.
A Táncegyüttes fő feladata a Kárpát-medence néphagyományainak gyűjtése, bemutatása. Műsoraik célja, hogy letűnőben lévő hagyományainkról, jeles napi szokásainkról teljesebb, élőbb képet mutassanak be a táncok, dalok és viseletek segítségével.
A 2012-es évben a társulat nyitott a táncszínházi oldal felé is. Egy zenés-táncos, mesejáték és a sámánok világát bemutató táncszínházi darab található ezen a repertoáron.
Csanak citerazenekar
A Csanak Citerazenekar 2012 márciusában alakult 13 fővel, Bódi György szakmai vezetésével. Ez a létszám azóta folyamatosan bővül. 2013-ban a „Ködellik a Mátra” Regionális Népzenei Találkozó és Országos Citerazenekari Fesztiválon DICSÉRETES minősítést kaptak. A rendszeres próbák alkalmával sikerült elsajátítaniuk a citerázás alapjait, szakmai tudásukat folyamatosan bővítik az országos citera táborokban.
Nagyrédei Asszonykórus
A Nagyrédei Asszonykórus a Művelődési Ház legrégebben – 1981 óta – és legsikeresebben működő csoportja. Kórusvezető Kalocsainé Csillik Mária.
Számos díj, minősítési fokozat birtokosai. Ötször nyerték el az „Arany Páva”díjat, 2008-ban az „Arany Páva Nagydíjat”.
Nívódíjat 1988-ban és 2007-ben kaptak.
Heves Megye Önkormányzata a „Heves Megyéért”, Nagyréde Önkormányzata „Nagyrédéért” kitüntető elismerésben részesített a kórust.
Három rádiófelvétel és egy TV felvétel készült közreműködésükkel, 2010-ben önálló CD-jük jelent meg.
Nagyrédei viselet
A népi viseletek fénykorában, a 19. század végén, a 20. század elején a nagyrédei viselet ünnepélyességével tűnt ki a környékbeli viseletek közül. Nem volt hivalkodó, nem szerették a palóc viseletekre jellemző rikító, erős színeket, a cifrákat is csak módjával használták, ízlésesen helyezték el.
Nagyrédei népdalok gyűjteménye
A nagyrédei és mátraaljai palóc dalokat tartalmazó könyv azt a 90 dalt jegyzi, mely a Nagyrédei Asszonykórus mai repertoárja. A kötet két kiadásban került nyomtatásra. A második kiadásban a dalok mellé fotóillusztrációk is kerültek, melyek keresztmetszetet nyújtanak Nagyréde életéből az 1930-as évektől a 60-as évekig.
Nagyrédei gyertyástánc
A gyertyás tánc a 17. századtól ismert szertartásos lakodalmi tánc, mely leginkább az északi területeken maradt fenn. A nagyrédei lakodalom csúcspontja is e sajátos, helyi jellegű tánc volt.
Lendvay Erika Anita író
Ledvay Erika Anita így vall magáról: Már gyerekként is szerettem írni, olvasni. Általános iskolásként versekkel indultam, és értem el helyezést egy Gyöngyös és környékét lefedő versenyen.
Tovább
Kirsch Ákos író
Kirsch Ákos több regénye és novellája jelent meg az Aposztróf kiadó gondozásában. Kisregényeket is ír, melyek a weboldalán olvashatók, ezek közül az egyik angol fordításban is megjelent egy amerikai-görög magazinban a tengerentúlon.
Kóthay Nándor szobrászművész: „Sárkányölő”
Kóthay Nándor „Sárkányölő” című alkotása a Napközi Otthon homlokzatát díszíti.
Szabó István szobrászművész: Pávás díszkút
A pávás díszkutat, Szabó István Munkácsy-díjas szobrász alkotását a millennium alkalmából állították fel. A szürettől a borkóstolásig ábrázolja a szőlő munkálatokat.
Molnár József festőművész: Márványmozaik
1983-ban készült el a házasságkötő terem márvány mozaikja, egy 17 m2-es kompozíció, melyen a nagyrédei lakodalom alakjait formálta meg Molnár József helyi születésű festőművész.
