Kedves Nagyrédeiek, Kedves Barátaim! Nehéz pillanatokat élünk, átírta az élet a terveinket. Azonban ebben a helyzetben sem feledkezhetünk meg arról, hogy fejet hajtsunk azok emléke előtt, akik a magyarság szabadságáért harcoltak 172 esztendővel ezelőtt.
Nehéz ezekben a napokban másra koncentrálni, mint a járványveszély miatti feladatokra, az ellátások biztosítására, arra, hogy mindent megtegyünk közösségünk tagjaiért, s különösen is a veszélyeztetett polgártársainkért. Nehéz másra gondolni, mint hogy mindent megtegyünk egy járvány kirobbanásának megelőzéséért.
Most ez a feladatunk, ezt kell megoldanunk minél eredményesebben. A feladat – reményeim szerint – nem lehetetlen vállalkozás. Akkor sem, ha bizonyosra vehető, hogy lesznek még további nehézségek, lesznek megbetegedések. Mégsem adhatjuk fel, mégis bíznunk kell magunkban, bíznunk kell az összefogás erejében.
2020 márciusában ez a feladatunk. Kérem, gondolják át: ma különösen igaz, hogy azzal tehetünk a legtöbbet egymásért, ha vigyázunk egymásra. És úgy tudunk a legjobban vigyázni egymásra, ha magunkra is vigyázunk, és mindekitől egy kicsit nagyobb távolságot tartunk.
Nagyon furcsa helyzet: azzal mutathatjuk meg legjobban az egymás iránt, a közösségünk iránt érzett felelősségünket, ha – fizikai – távolságot tartunk egymástól, és odafigyelünk a kézmosásra, a higiéniára. Igen, bármilyen triviálisan hangzik: ez ma a kötelességünk!
Kedves Nagyrédeiek!
Arra kérek mindenkit, hogy a kialakult vészhelyzetben tanúsítson felelős magatartást.
Sajnos idén nem jöhettünk össze, hogy közösen, személyesen megélve az ünnepet hajtsunk fejet a hősök emléke előtt. De ne feledkezzünk meg róluk! Azokról, akik a szabad életért harcoltak. A nemzet és az egyén szabadságáért. S úgy mentek harcba, hogy annak kimenetele eleve kétséges volt. Küzdöttek, az utolsó pillanatig, az utolsó, leghalványabb reménysugár meglétéig. S ha végül el is buktak: mégis győztek. Ha életüket is vesztették: örök dicsőséggel tündököl nevük történelmünkben. Egy szabad és életerős nemzet történelmében.
A forradalom és szabadságharc eseményeit, történéseit és következményeit, hatásait egyaránt jól ismerjük mindannyian. Mi, akik 172 évvel a márciusi forradalom kitörése után egy szabad ország szabad polgárai vagyunk.
Tisztelegjünk hőseink emléke előtt. És bizonyítsuk be: szabadságunkkal élni is tudunk. Szabadon tudunk felelősen dönteni. Tudunk és akarunk egymásért tenni. Mert összetartozunk. Mert mi magunk vagyunk a nemzet. S ez a nemzet igenis képes arra, hogy a nehézségeken közösen legyen úrrá.
Tisztelet a hősöknek!
Siposné Fodor Judit
polgármester
