Nőkkel, nőkről, nőknek szóló beszélgetésre invitálták az érdeklődőket Nőnap alkalmából a Molnár József Közösségi Színtérbe.
Hogyan kerülhettek be női írók a magyar irodalmi életbe? Mikortól vehetnek részt a politikai életben és szavazhatnak hazánkban a nők is? Kiknek köszönhető, hogy a lányok is járhatnak iskolába, részt vehetnek a felsőoktatásban? Ki volt az az első női orvos, aki évtizedek alatt érte el azt, hogy nők is gyakorolhassák ezt a hivatást? Melyek voltak azok a “tiltott” karok, melyre nők hosszú ideig nem kerülhettek be? Honnan ered egyáltalán a Nőnap?
Sok más téma és történelmi esemény mellett ezek voltak azok a kérdések, melyekre válaszokat kaphattak azok az érdeklődők, akik eljöttek a Nőnapi teaházba.
Az est vendége és előadója Antoni Rita, a Nőkért Egyesület elnöke volt, s kísérőprogramként egy kiállítás is megvalósult, A magyarországi feminista megmozdulások története címmel. A tárlat egyébként március végéig még látható a közösségi színtérben.
A közösségi beszélgetést rendhagyó történelemórának is nevezhetjük, hiszen a 17. századtól 2013-ig tartó időszak legjelentősebb magyarországi eseményeit, a magyar történelemben kiemelkedő nők (mások mellett: Takács Éva, Teleki Blanka, Veres Pálné, Hugonnai Vilma, Kaffka Margit, Pécsi Eszter, Ungár Margit), egyesületek és szervezetek tevékenységét, munkásságát foglalta össze a beszélgetés.
Emellett az előadó segítségével a résztvevők tisztázták a témához kapcsolódó alapfogalmakat és szóba kerültek azok a mai társadalomban élő téves elképzelések és viszonyulások is, melyek a feminizmussal kapcsolatban gyakran felmerülnek. Összegezve elmondható: a feminizmus sokak számára valamiféle harcos, túlzó nőpártiságot jelent, akár a férfiak kárára. Holott korántsem erről van szó, sokkal inkább arról, hogy a feministák azt szeretnék elérni, hogy a nők és férfiak alapvető különbségeit az élet legkülönfélébb területein figyelembe vegyék, s mindezt úgy, hogy egyik nem képviselőinek se származzon ebből hátránya. A nemek közötti egyenlőtlenségek csökkentése ugyanis nem jelenti szükségszerűen azt, hogy csak az egyik kárára lehet a másik helyzetén javítani…
A jó hangulatú, konstruktív beszélgetésen a vendégek felvetésére került szóba a programot megelőző “tiltakozás” is, ennek kapcsán a teaház résztvevői végül egyetértettek abban, hogy az előítéletek lebontásában és az ismerethiány csökkentésében is akad még bőven tennivaló… S ebben a nyitott és elfogadó attitűd, az értelmes párbeszéd az egyedüli célravezető eszköz.
