Közmeghallgatással egybekötött ülést tartott a képviselő-testület. Alpolgármestert ezúttal sem sikerült választani. A folyamatban lévő egyetlen perről tájékoztatás hangzott el.
A testületben többséget szerzett négy képviselő kérésének megfelelően az önkormányzat folyamatban lévő pereiről szóló tájékoztatóval kezdődött a közmeghallgatással egybekötött képviselő-testületi ülés.
Dr. Szabó Gyula ügyvéd elmondta, jelenleg egyetlen egy peres eljárás van folyamatban a Gyöngyösi Járásbíróságon 3.P.20.361/2018. sz. alatt, amely pert az önkormányzat indította Sánta Judit Mária alperes ellen ingók kiadása és járulékai iránt. (Kecske per)
A kecske-per
A per előzményeként 2012.06.01. napján az önkormányzat szerződést kötött Sánta Judittal 10 db. nőivarú alpesi kecske, majd még 1 db. kecskebak megvásárlására.
Ennek a szerződésnek a célja a start munkaprogram keretében jóváhagyott állattenyésztési tevékenység folytatásához szükséges állatállomány megszerzése volt.
Ugyanakkor Sánta Judittal bérleti szerződés is jött létre, amely szerződésben az önkormányzat bérbe vette a Tarjáni u. 43. sz. alatti ingatlan egy részét kecsketartás céljára havi 15.000.-Ft bérleti díjért.
Tehát lényegében az történt, hogy az önkormányzat a projekt céljára megvásárolt 11 db. kecskét Sánta Judittól és ezeket a kecskéket ott is hagyta Sánta Juditnál és a kecskék által elfoglalt terület után bérleti díjat fizetett.
A kecskék tehát továbbra is Sánta Judit rendelkezése alatt álltak azzal, hogy az ellátásukban egy-egy közfoglalkoztatott dolgozott.
Semmilyen írásos megállapodás nem született az önkormányzat és Sánta Judit között arra vonatkozóan, hogy Sánta Juditnak van-e és milyen teendője, kötelezettsége a kecskék tartása, ellátása vonatkozásában, illetve, hogy ki rendelkezik a kecskeállomány szaporulatával, a kecsketartás során keletkező tejjel, sajttal, a levágásra kerülő gidák húsával.
A start munkaprogram 2014-ben lényegében lezárult, 2015-re és az azt követő időszakra már nem jött létre közfoglalkoztatási szerződés az önkormányzat és a munkaügyi központ között, ezért a felek 2015. áprilisában leltárt készítettek az önkormányzati kecske állományról
(12 azonosítóval ellátott anyakecske, 1 azonosítatlan, 1 azonosítóval ellátott bak és 12 gida)
a kecskéket az önkormányzat 2015.06.09.-én el akarta szállítani és értékesíteni, ezt azonban az alperes ezt megakadályozta.
Hosszú időn keresztül a felek között egyezségi tárgyalások folytak az állatok kiadása iránt, melynek során a felek kölcsönös elszámolási igényeket támasztottak egymással szemben.
Ezek közül a leglényegesebb volt a 2015.09.22. napján megtartott pénzügyi bizottsági ülés, melyen Sánta Judit és jogi képviselője is részt vett és amely ülésen lényegében egyezség jött létre, amely szerint a bizottsági ülés időpontjától számított 15 napon belül adásvételi szerződés jön létre, amelyben az önkormányzat a kecskebakot és 12 db. anyakecskét a szerződés aláírásával egyidőben fizetendő 380.000.ft. vételáron eladta volna Sánta Juditnak.
A szerződés tervezete megküldésre került jogi képviselőjén keresztül Sánta Judit részére, azonban Sánta Judit nem volt hajlandó a kecskék megvásárlására.
A kölcsönös elszámolási igények tulajdonképpen abból fakadtak, hogy az önkormányzat biztosította a kecskék tartásához szükséges feltételeket oly módon, hogy a helyet bérelte havi 15.000,- Ft bérleti díj fizetése ellenében Sánta Judittól, az állatok ellátásához a takarmányt biztosította és a közfoglalkoztatott személyében az állatok körüli munkák elvégzését is biztosította, azonban tisztázatlan volt, hogy ki rendelkezett és milyen módon a kecskeállomány szaporulatával, a kecsketartás során keletkező tejjel, sajttal, a levágásra kerülő gidák húsával.
Sánta Juditnak pedig a tartással kapcsolatosan volt igénye.
Mivel békés úton a megállapodás nem jött létre, így került sor a kereset benyújtására 2017.09.20. napján.
A kereset egyrészt az önkormányzati tulajdonú állatok kiadására,
másrészt arra irányult, hogy Sánta Judit a kecskék szaporulatával, illetve a termékekkel, vagy azok ellenértékével számoljon el az önkormányzat felé és az elszámolás eredményeként járó összeget fizesse meg az önkormányzat részére.
Az eljárás során szünetelésre került sor 2018. januárjában.
A szünetelésre azért került sor, mert Sánta Judit egyezségi ajánlatot tett: az állatokat azon az áron, ahogyan ő eladta az önkormányzat részére visszavásárolja és ezzel zárjuk le az ügyet.
Az ajánlatról a képviselő-testületnek kellett dönteni.
A képviselő-testület 2018.04.24.-én az eladáshoz hozzájárult, azonban nem járult hozzá olyan tartalmú egyezség megkötéséhez, amely szerint Sánta Juditnak semmilyen fizetési kötelezettsége nem lenne az önkormányzat felé.
A peres eljárás során kezdetben az alperes azt is vitatta, hogy a kecskék az önkormányzat tulajdonát képezik, ezt később elismerte és a 2019.04.11. napján megtartott tárgyaláson tett nyilatkozatából derült ki, hogy az állatok egy része elhullott.
Ezt követően bírói felhívásra volt hajlandó megjelölni, hogy tulajdonképpen hány és melyik kecske az önkormányzat tulajdona.
Ennek tisztázását követően a felek között az állatok kiadása vonatkozásában egyezség jött létre, a 2019.05.16.-án megtartott tárgyaláson, ennek értelmében a kecskék 2019.05.31. napján kiadásra kerültek az önkormányzat részére.
Az elszámolás vonatkozásában továbbra sincs egyezség a felek között, a képviselő-testület döntése alapján 2019.09.12. napján kértem az eljárás folytatásának elrendelését.
A bírósági eljárás során tanúként meghallgatott Balázs József úr akként nyilatkozott, hogy 2013. és 2014-ben a kecsketejet az óvodában használták fel, a keletkezett sajtokat ugyancsak felhasználták az étkezések során, illetve az önkormányzat rendezvényein reprezentációs célra használták fel a kecskehúst és az egyéb feldolgozott termékeket.
Máig tisztázatlan azonban, hogy 2015-től 2019.05.31. napjáig ki rendelkezett és milyen módon a kecskeállomány szaporulatával, a kecsketartás során keletkező tejjel, sajttal, a levágásra került gidák húsával.
(kiadásra került: 8 anyakecske, és 9 gida 7 bak 2 nőivarú)
A bíróság a soron következő tárgyalást 2020. január 9. napjára tűzte ki.
Ez tehát a jelenleg folyamatban lévő egyetlen peres ügy, melyben a kialakult jogi helyzet az, hogy:
- az önkormányzat a tulajdonosi igényét a 2019.05.31.napján megvoltkecskék kiadása vonatkozásában bíróság által jóváhagyott egyezség útján érvényesíteni tudtuk,
- míg az elszámolás vonatkozásában a bíróság döntését kértük a felek által már előterjesztett, illetve előterjesztésre kerülő bizonyítékok alapján.
A napirendre vonatkozó indítvány azon részével kapcsolatban, hogy:
a beszámoló „tegyen javaslatot a kialakult helyzetnek a felek számára megnyugtató módon történő békés rendezésére” a következőket tudom mondani:
A „békés rendezés” kifejezés nyilván arra vonatkozik, hogy a felek kössenek egyezséget és ne a bíróságtól kérjék a döntést.
Ami még ebben az ügyben hátra van az annak megállapítása, hogy
- a felek tartoznak-e egymásnak,
- ha igen akkor ki mennyivel tartozik a másik félnek,
- ennek eredményeként pedig kinek van fizetési kötelezettsége
- és milyen határidővel.
Ezt természetesen további bírósági eljárás nélkül is meg lehet tenni, ha a felek meg tudnak állapodni.
Az elszámolás vonatkozásában eddig csak az önkormányzat terjesztett elő számszerűsített igényt, Sánta Juditnak számszerűsített és összegszerűség vonatkozásában részletezett, bizonyítékokkal alátámasztott igénye nincs és nincs tételes nyilatkozata az önkormányzat által támasztott igényekre.
A megállapodás tehát jelen esetben nem jogi, hanem gazdasági döntést igényel, amely gazdasági döntés során a képviselő-testületnek az önkormányzat vagyonával való rendelkezés feltételeit és lehetőségeit vizsgálva kell döntését meghozni.
Figyelemmel arra is, hogy az egyes képviselőknek milyen felelőssége van a gazdasági döntések meghozatala során.
Az a döntés tehát, hogy folytatjuk-e a pert, vagy sem, a testületre vár!
Az eljárásjogi lehetőségek a következők:
- dönthet úgy, hogy a pert folytatni kívánja, ez esetben a per folytatódik, széleskörű bizonyítást kell lefolytatni, melynek eredményét most nem lehet prognosztizálni.
- dönthet úgy, hogy nem kíván semmilyen igényt érvényesíteni Sánta Judittal szemben, tehát eláll a keresettől. Ha ehhez az alperes hozzájárul, akkor a Bíróság a pert megszünteti.
- lehetőség van az eljárás közös kérelemmel történő szünetelésre, melynek időtartama 6 hónap, ez idő alatt a felek megkísérelnek egyezséget köti, egyezség esetén kérik a per megszüntetését.
Ha 6 hónapon belül egyik fél sem kéri az eljárás folytatását, akkor a per automatikusan megszűnik.
A képviselő-testület a per szüneteltetése mellett döntött. Siposné Fodor Judit polgármester megbízta a pénzügyi bizottságot, hogy készítsen elő egy javaslatot a megegyezésre. Felhívta a figyelmet, hogy Balázs József jelenlegi önkormányzati képviselő, Pénzügyi- és Ellenőrzési Bizottság elnök, korábbi polgármester a START mintaprogram kapcsán többször hangsúlyozta, hogy a kecsketartás hasznát a falunak kell élveznie.
A polgármester arra is felhívta a figyelmet, hogy a képviselőket felelősség terheli az önkormányzat vagyonát illetően, tehát bármilyen javaslatot is terjeszt majd elő a bizottság, arról név szerinti szavazáson fognak dönteni, s a szavazás felelősségét a képviselőknek vállalniuk kell, ha bármikor bárki az önkormányzat vagyonvesztése miatt felelősségrevonást kezdeményez.
Alpolgármester-választás: 4 nem
A következő téma az alpolgármester megválasztása volt. Siposné Fodor Judit ezúttal Sebők Judit képviselőt javasolta a posztra, azonban a testület titkos szavazással 4 nem és 3 igen arányban elutasította a javaslatot, így továbbra sincs alpolgármestere Nagyrédének.
Önálló hivatal
Döntést hoztak a Szűcsivel közös önkományzati hivatal megszüntetéséről, önálló nagyrédei polgármesteri hivatal létrehozásáról. Ennek megfelelően módosították a szervezeti és működési szabályzatot is. A téma kapcsán döntés született arról is, hogy az ASP-pályázat keretében a Szűcsi számára nyert három számítógépet ingyenes használatba adja Nagyréde önkormányzata Rózsaszentmárton önkormányzatának. Azért nekik, mert velük fog közös hivatalt alakítani Szűcsi, és Rózsaszentmárton lesz a székhelytelepülés.
Beszámoló
A közmeghallgatáson Siposné Fodor Judit polgármester beszámolt a falu helyzetéről, az erről szóló diák alább megtekinthetők.
Óvoda, Gondozási Központ
A továbbiakban dr. Tóth Eszter Enikő képviselő felvetette, hogy szükségesnek tartja az óvoda konyhájának fejlesztését. Kérdésre hangsúlyozta: nem a konyha tevékenységének esetleges „kiszervezése” áll a felvetés hátterében.
Siposné Fodor Judit polgármester elmondta: a konyhán jelentős eszközfejlesztések történtek az elmúlt években és véleménye szerint a létszám is elegendő a feladathoz. Ezzel együtt döntés született arról, hogy a jövő év első negyedévében elkészül egy, az óvodai konyha lehetséges fejlesztési irányait taglaló anyag.
Szintén az óvoda konyhája kapcsán vetette fel Balázs József, hogy felül kell vizsgálni, hogy ki legyen a konyha beszállítója.
Az intézmény vezetője elmondta: kétévente ezt mindig felülvizsgálják, s épp most telik le a két éves időtartam, természetesen több árajánlatot fognak ezúttal is kérni és összevetni.
Siposné Fodor Judit polgármester a téma kapcsán megjegyezte: a szolgáltatásnak egyik sarkalatos eleme, hogy a beszállítónak ténylegesen oda kell szállítania az árukat és alapanyagokat az óvodába, a majdani döntésnél az erre vonatkozó ajánlati elemeket is hangsúlyosan figyelembe fogják venni.
Dr. Tóth Eszter Enikő képviselő a gondozási központ bővítését szorgalmazta felszólalásában.
Mint a válaszban elhangzott: a központ a nappali ellátásban teljes kihasználtsággal működik, azonban jelentős további igény nem mutatkozik.
A szociális étkezést 42-en veszik igénybe, a házi segítségnyújtást pedig nyolcan. Ez utóbbi szolgáltatásra 12 ellátottig van engedélye a központnak. A Nagyrédei Gondozási Központban – a törvényi előírásoknak megfelelően – létszámfejlesztés történt az előző ciklusban, így a jogszabályi követelményeknek és a feladatok mennyiségének megfelelően négy alkalmazottal működik a központ, a bővítés nem indokolt.
A Humánerőforrás Bizottság elnöke tájékoztatta a jelenlévőket, hogy a bizottság koordinálásával adománygyűjtésbe kezdtek a rászoruló nagyrédeiek támogatására.
Szűnjön meg az égetés!
Siposné Fodor Judit polgármester kérdésre bocsátotta azt a felvetést, hogy lenne-e támogatottsága a péntekenkénti égetés visszaszorítása érdekében annak, hogy péntekenként az önkormányzat, ellenőrzött feltételek mellett befogadja a lakosságtól az általuk összegyűjtött zöldhulladékot, melyet az önkormányzat dolgozói leaprítékolnának. A jelenlévők döntő többsége kedvezően fogadta a felvetést, tehát az önkormányzat elkezdi az előkészítést.
A takaró és a nyújtózkodás
Lakossági kérdésként hangzott el Balázs József, mint egykori polgármester felé, hogy hogy keletkezett és miből alakult ki az a 130 millió forintnyi tartozás 2014-ben, amit itt hagyott az új képviselő-testületnek. Ennek kapcsán Balázs József egykori és Siposné Fodor Judit jelenlegi polgármester között némi vita alakult ki.
Balázs József ugyanis kifejtette, kétféle gazdálkodási „modell” létezik, az egyik szerint a polgármester a meglévő pénzből gazdálkodik, a másik szerint pedig „túlterjeszkedik”, s ebben az esetben majd az állam kisegíti az önkormányzatot.
Siposné ennek kapcsán hangsúlyozta: egyfelől kötelezettséget csak a rendelkezésre álló források erejéig vállalhat a falu. Magyarul: amire nincs pénze, azt nem rendelheti meg. Aki ilyet tesz, az bűncselekményt követ el. Másfelől a „túlterjeszkedő modell” eredménye látszott öt éve: 130 millió forint hiányzott a falu kasszájából, s az állam pedig nem segített…
Siposné Fodor Judit polgármester hangsúlyozta: az idén lezárult önkormányzati ciklus megmutatta, hogy az egyetlen járható út a felelős és szigorú gazdálkodás. Hiszen az elmúlt öt évben ennek köszönhetően ledolgozták a 130 milliós hiányt, saját erőből 250 millió forintnyi fejlesztést valósítottak meg, és a ciklus végén hetven millió forint pluszban volt az önkormányzat számlája. Úgy vélte: ez a tény önmagáért beszél, egyértelműen megmutatja, hogy melyik „modell” az egyedüli helyes, és egyedül törvényes, és ami a közösség érdekét is szolgálja.
Felvetések
Számos kérdést kapott a Testület a közmeghallgatáson jelenlévő nagyrédeiektől:
Volt olyan hozzászóló, aki azt kérte számon a képviselőkön, hogy miért szakították ketté a falut, illetve miért nem próbálnak meg együtt dolgozni? Miért nem döntenek alpolgármesterről, holott tudják, hogy alpolgármestert választani kötelező? Meddig akarja a testület fenntartani az alpolgármester meg nem választásából adódó mulasztásos törvénysértést?
Volt olyan hozzászóló, aki a tavak egykori eladásával kapcsolatban szeretett volna információt, magyarázatot kapni Balázs Józseftől, az egykori Horgászegyesület elnökétől.
Egy másik hozzászóló felhívta a figyelmet arra, hogy a közmunkaprogram nem egy ember megsegítéséről szól. A közmunkaprogramban nem csak kecsketartás volt, hanem szőlészet, mangalicatartás, stb., a többi közmunkaelem sikerében segítők miért nem kaptak támogatást az önkormányzattól? Jelezte, hogy a választók bizalmával visszaélni nem érdemes.
Egy hozzászóló a külterületen tapasztalható szemét kérdését feszegette. Javasolta a Képviselő-testületnek, hogy a jövőben jobban figyeljenek a határ tisztaságára.
Volt, aki a belterületi árkok tisztántartását kifogásolta. Javasolta, hogy a Polgármesteri Hivatal éljen a bírság kiszabásának lehetőségével, ha szükséges.
Javasolták a temető előtt további parkolóhelyek kialakítását, mert nem megoldott a parkolás egy-egy temetés során.
